Magyar Inter-Crosse Egyesület 2002. - Prága II. Liga 3. forduló

Olvasd végig a cikkünket!
Kattints a Tovább gombra a pontosabb információkért!

Prága II. Liga

III. Forduló

Az indulás elõtt 4 nappal, azaz kedden még szokás szerint nem volt biztos az induló létszám. Valaki lemondta, valaki ennek örült, mert belefért a 18 fõs utazó keretbe. A Laller kivételével mindenkinek sikerült elraknia a vizsgáját Péntekrõl csütörtökre.

Lassan összeállt az utazó keret, amelyben több vendég is belefért, mert nem jelentkezett Egyesületi tag. Tudja mindenki, hogy elõször a játékosok, aztán a barátnõk és barátok, és legvégül az ismerõsök jöhetnek velünk. Így Viki, Virág, Balázs és Nagy Gin Dávid kísért el bennünket, mint szurkoló!!!

Szerda reggel 8.00 órakor kaptam egy telefonhívást, hogy a nagy hideg / mínusz 15 / miatt elfagyott a két buszunk dieseladagoló rendszere a rossz minõségû üzemanyag miatt.

Csak egy 2800-as Ducato volt. Mivel csak egy buszunk volt / 9 fõ / és a Toledóm. Már csak 14 fõ utazhatott.

Nagy gondban voltam, hogy ki legyen az a 4 fõ, akinek azt kell mondanom, hogy bocs nem jöhetsz!

Aki a végén jelentkezett, aki utólag került be a lemondások miatt, az ismerõs, a barát, barátnõ, esetleg, aki nem járt rendszeresen edzésre, vagy, aki gyengébb játékos. stb. .

Nehéz éjszakám volt. Bíztam, hogy megjavítják a buszokat, ezért nem is szóltam senkinek, hogy senki ne legyen nyugtalan.

Szerencsére nagyon optimista vagyok minden tekintetben!

Közben csütörtök reggel a sikeres vizsganap átrakás után levizsgázó egyetlen férfi kapusunk: Qutya telefonált, hogy elesett a kerékpárral, és most varrják össze a térdét, és nem tud jönni!

Így már csak 3 embernek kell nemet mondanom, gondoltam!

Délben kiderült, hogy a javítás nem sikerült…Elmentem a titkos utolsó lehetõséghez, ahol is találtam egy 2500-as Hundai-t. Így az utolsó akadály is elhárult, csak az eleve több költségek nyomasztottak: Több fogyasztás, több bérleti díj, és már elõrevetítették a keletkezõ hiányt!

Péntek reggel sikeresen levizsgázott a „villám” Laller sporttárs!

A meghirdetett indulási idõt elõször sikerült a 4 év után egy kis késéssel tartanunk! A város széléig én és a Maxi vezetett, majd én átültem a „mitfahrer” helyére, és Energie vezetett Prágáig, nagy biztonsággal!! Az útviszonyok a hideg ellenére kiválóak voltak!

Néha túlléptük a megbeszélt 120-as limitet, fõleg akkor, amikor elbólintottam az elõzõ napi idegi megterhelések, és az éjszakai ügyelet miatt

Délután 16.00 órára rekordidõ alatt megérkeztünk a szállásra, ami egy általános iskola tornaterme volt. Cuccainkat gyorsan leraktuk egy osztályba, mert a terembe csak 21.00 óra után mehettünk.

Gyorsan bementünk a városba, és az újak megtekintették az Óvárost. Gyönyörû volt a kivilágított esti Prága.

Szombat reggel 8.30-ra a verseny színhelyén átvettük a sorsolást.

A nap folyamán 5 mérkõzést játszottunk. Természetesen mindenki sorra került, csak az elsõ körben volt egy kis gikszer a cseréknél, de hamar kijavítottuk a hibákat!

Az elsõ két meccsen fõleg az „ászok” játszottak, de utána a kezdõk is játszottak már egy-egy félidõt!

Kapusunk csere nélkül fokozatosan lendült bele, és az utolsó két ellenfél ellen már magabiztosan védett!

Találkoztunk ismét régi „Ontarios” cseh barátainkkal, akik a 19.00 óráig tartó verseny fáradalmait sörökkel tompították.

Emlékezetes volt a déli „virsli time out”, amikor Balázs és Zoli a megrendelt és kifizetett virslit csak azután kapták meg, amikor az utolsó betévedt cseh hazai vendéget is kiszolgálta a büfés úr! De ezt csak akkor, amikor meggyõztem, hogy már kifizették!

Ezen a napon a 2 gyõzelem mellé 3 vereség is párosult. Sajnos soha nem tudtunk még a jó sorunkkal játszani, mert a havi 8-10 ezer forintos költséget nem mindenki tudja kifizetni. De így is rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak: Energie lövése a test mögül, ami gól lett, Laller kirohanása a pályáról, a Maxi ejtése. Ezen a napon mindenki lõtt egy gólt minimum, csak a Zolinak nem akart összejönni. A Hazai góllövõ versenyt a Maxi nyerte, a helyzetkihasználást, pedig én: mert egy helyzetbõl, azaz egy kapura lövésbõl gól lõttem.

Természetesen most is rengeteg helyzetet kidolgoztunk, de sajnos nem tudjuk még most sem kihasználni õket. Úgy 5%-os lehet a helyzetkihasználásunk!!

Az utolsó meccsen, szinte végig az újak játszottak, az azonos képességû ellenfelekkel! Természetesen nyertünk is. Ezen a napon debütált igazi ellenfelekkel: Zoltán és a Béla, mindketten helytálltak!

Hazafelé betértünk egy kínai boltba, ahol megvettük a hideg vacsoránkat. A meleg fürdõ után a Gin Toniccal és a Sör volt a Sláger a Disco elõtt.

Közben kiderült, hogy az elõzõ nap vagy kétszer megkerülték Prágát a városnézõk, mire hazataláltak! Ez volt a 44-es menet! Jókat derültünk azon is, hogy idefelé menet, úgy félúton a Maxi „átcébézett”: elfogyott a gázolaj, tankolni kell. Rögtön ki is számoltam: 100 Kilométerenként 20 liter, szép lesz…de szerencsére, nem csak én akadtam ki, hanem az óra is!!

A metró indulásig szépen elfogyott a frissiben eszkábált 2 literes mûanyagpalackokból elvágott 4 decis poharakból a GIN-Tonic keverék, ami minden pohárban más-más arányban leledzett! Hát ez nagy baj is volt…aki nem ismeri az arányokat, az könnyen pórul járhat!

22 óra után mindenki/ rajtam kívül /közép-európa legnagyobb 5 szintes, és szintenként más-más zenei irányzatot játszó Discójába ment!

Itt a legsikeresebb /vendégünk/ Nagy „Gin” Dávid lett. Minden szinten eltudott aludni mindenfajta testhelyzetben és helyen. Mindenhol beírta magát a „vendégkönyvbe”. Az az igazság, hogy õt nem a mérkõzések fáradalmai ütötték ki, hanem a szurkolás „idegi” megterhelését nem bírta, ami még a másnapi hazautazás alatt is a gyomoridegét kínozták! De Csornára érve már meg is tudott szólalni, csak a Gin szó hallatán törtek rá a rohamok.

Hazafelé én és a Maxi vezetett. Mondanom sem kell a hullafáradt társaságból csak ketten voltunk ébren. A tempó 80-90-es volt. A benzinkúton mi adtunk a Molnak üzemanyagot, mert annyi volt a megtakarítás!

A csapat 18 óra körül érkezett Szombathelyre! A 3 nap fotói megtekinthetõk a Galériában!

Szakály Ferenc

Elnök